Tuesday, July 07, 2015

A félelem ára: a kolbászból font kerítés (?)

Az 50 éves érettségi találkozó jó alkalomnak tűnt, hogy közelebbről megismerjem a hazai valóságot, a (köz)gondolkodást, a közvéleményt.

Maga a találkozó kellemes volt. Kulturált, közvetlen beszélgetések folytak. Mindenki meghallgatta a másikat, mégha nem is értett vele egyet. Tényleg, baráti összejövetel volt. Gratula, és köszönet.

Természetesen (szőrmentén) a politika, azonbelül az aktuálpolitika is szóba jött. Észrevételem, magánvéleményem: pártállástól és vérméséklettől függetlenül: MINDENKI NAGYON FÉL! - az idegen emberáradattól. Nem is annyira magunk miatt (lassan 70 évesek leszünk - '46-’47-es korosztály), hanem a gyerekek, unokák miatt: vajon milyen jövő vár rájuk? Menekültekről, befogadásról senki sem szólt. Csak félelemről: jönnek a muszlimok, jönnek a terroristák. No meg a feketék. Európát el fogják özönleni a négerek (ahogy az olasz partoknál kikötő hajókat látják a tv-ben). Mondtam, hogy én is, mi is menekültek voltunk. Válasz: az más volt.

Nagyon nehéz téma, és úgy látom, érzem az ország többsége egy hecckampány áldozata lett. Semmi megértés, minimális szimpátia, az elesettek iránti keresztényi segélynyújtás gondolati hiánya. Amikor ezt megemlítettem, megkaptam, hogy "ezek nem keresztények, nem európaiak". Szomorú. Hogy ennyire félnek. Voltak, akik a Jobbik előretörésétől tartottak, miközben kétségbeesetten konstatálták: csak nehogy ők legyenek, akik megmentik Európát, és megvédenek minket.

Próbáltam rájönni, megfejteni: mi lehet ennek a végtelen elkeseredésnek a valódi oka? Mitől uralkodott el az embereken ez a félelem, amire az egyetlen gyógyírt a teljes elutasításban, a gyűlőletben látják?

Valahol párhuzamot látok a cigány-ellenességgel, amire már a 70-es években figyelmeztetett Ferge Zsuzsa, mikor az alulképzett, betanított- és segédmunkás tömegek várható demográfiai robbanásáról készített tanulmányt. Akkoriban a nyugati automatizálás, a robotok alkalmazása, no és a számítógépek elterjedése egyfajta technikai forradalmat vetített előre, amiben ezek a képzetlen tömegek egyre jobban leszakadnak és mély szegénységbe süllyednek.

A vízió 1990-re, a szovetrendszer megszűnésével, valóra vált. Az állami (nagy)vállalatok és velük együtt a munkásszállások megszüntek, ettől kezdve a szakképzetlen tömegek sorsáról senki sem gondoskodott. A 2000-es évekre aztán már úgy ment át a köztudatba, hogy van egy népcsoport (nem „osztály”, nem „réteg”), mely képtelen a beilleszkedésre, és van hozzá egy átgondolatlanul szervezett szociális háló, mely nem a munkára és az abból való tisztességes megélhetésre serkent. (Csak kérdezem: egyáltalán van olyan munka, ill. bér, amiből tisztességesen meg lehet élni? Vajon mikor éri el az Orbán kormány a példaképnek tekintendő Horthy-korszak szintjét, amikor egy (pl. tanári) fizetésből egy egész család meg tudott élni? ) A cigányság helyzetéből politikai kérdést csináltak, ahelyett, hogy a munkahely-teremtésre, no meg a közbiztonságra koncentráltak volna.

A szélsőjobb heccelését képtelen volt kivédeni a balliberális kormányzás. Egyetlen reakciójuk a „cigánybűnözés” kifejezés tiltandó szitokszóvá nyilvánítása volt. Ezzel ki is merült az egész országot éríntő szociális (és társadalmi) probléma orvoslása.

A Fidesz kétharmados parlamenti többségének megszerzésében jelentős szerepet játszott ez a szavakon való lovaglás, miközben a vidéki lakosság úgy érezte a liberális baloldal képtelen a közbiztonságon javítani. A győztes populista kormánypárt, pedig bedobta a „felzárkózási programot”, melynek keretében úgy alakította át a szocilás hálót, hogy a képzetlen, elszegényedett tömegek a mindennapi betevőért függőviszonyba kerültek a helyi munkaadókkal, az önkormányzatok által elosztható állami pénzek kezelőivel. A társadalmi feszültség, a cigányokkal szembeni előítélet, továbbra sem csökkent.

A társadalom megosztásában oly mesteri érzékel megáldott Orbán Viktor azonnal felismerte, hogy itt a nagy lehetőség a nacionalista magyar lélek felkorbácsolására, és az égető napi problémákról - egy kis gyűlőletkeltéssel megspékelve -, a (közelgő) menekült-áradatra irányítani a figyelmet. Ezzel a velünk élő, bennünk lappangó cigányellenességet, pillanatok alatt egy kivülről érkező (megjelenésében hasonló) embertömegre sikerült hárítani. A nép pedig „élvezi”, hogy végre szabadon kitombolhatja frusztrációját és minden dűhét ezeken a „jött-ment” szerencsétleneken. Anélkül, hogy cigányellenességel (esetleg rasszizmussal) vádolhatnák őket. Ők csak a hazájukat, Mária országát, a megcsonkított Magyarországot védik.

Némi analógiát vélek felfedezni a 40-es évek elejei antiszemitizmus tobzódásával. Akkor a zsidók voltak a bűnbakok, akik ráadásul jobban éltek az átlagnál, így már az egyszerű írigység is mozgatóerő lehetett a magyar nemzettestből való kitaszításukhoz. Az idegenellenes hangulatot mint akkor, úgy most is nagyon könnyen fel lehet szítani. Úgy, ahogy 40-es évek elején, a mostani kormánypolitika is  állami szintre emelte a gyűlőletkeltést. A tömegek pedig mint anno, most is követik a szabadjára engedett indulatok irányába mozduló közhangulatot. Az átlagember nem gondolkodik, csak zsigerből és félelemből védekezik, anélkül, hogy tudná mi ellen is kell felkészülnie? Sem az államvezetésnek, sem a médiának nem érdeke a tömegek felvilágosítása. Hiszen így lesz meg a szavazat-többség, a teljes ellenzéket (beleértve a Jobbikot is!) maga mögé utasító népszerűség. Lásd a teljesen fals, hazug „nemzeti konzultációs” akciót.

Az Orbán-féle vezetés állami szIntre emelt propagandája vészesen hasonlít a fehér felsőbbrendűség, (az „Übermensch” elmélet) hírdetésére, melyet napjainkban a „keresztény Európa/európai” szlogen mögé bújtat pártunk és kormányunk. Bizonyítékként lássuk az óriásplakátok szövegét.

„Tiszteledben kell tartanod a kultúránkat”

Már a tegezés is a lekezelés, a megalázás része. A gentry Magyarországot idézi, amikor a kiváltságokat élvező arisztrokrata, a földesúr letegezte a cselédet. Ez lenne a kultúránk? Vagy talán a miniszterelnöki szotyolázás és a zsebredugott kézzel járás, amit 2010 előtt még proli megnyilvánulásnak, mi több parasztságnak hívtak.

Az ideérkező menekülteknek valóban nincs kultúrájuk? Nincs köztük egyetlen tanult ember sem? Most emlékeztessem a miniszterelnököt, hogy az iszlám, mit adott a világnak, Európának, azon belül a magyarságnak? Elgondolkozott már valaki is az államvezetésben azon, hogy miért használjuk azokat fránya kulturálatlan arabszámokat a nemzeti közoktatásban, és a mindennapi életben? Helyette miért nem terjedt el a római, vagy netán a rovásírásos számsor? Miniszterelnökünk és hívei még sohasem hallottak az iszlám humanizmusról, az oktatásról, benne a matematika, a vegyészet, orvostudomány és orvos etika, csillagászat, stb. eredményeiről? Segítek, ITT lehet róla magyarul olvasni (kattints rá!), hogy ne kelljen tolmácsot kérniük.

Aztán

„Tiszteletben kell tartanod a törvényeinket”

Honnan tudja, miből gondolja a magyar kormány, hogy a menekülők nem törvénytisztelő emberek? Micsoda előítélet ?! Az emberek ilyen szintű megalázása, a felsőbbrendűségi gondolat ilyen fokú kinyilvánítása a náci fajelmélettel vetekszik. Arról nem beszélve, hogy hány itt született (mély)magyar tartja be a kormány alkotta törvényeket? A Tízparancsolatról nem is beszélve, ami ugye keresztényi és (részben) európai.

„Nem veheted el a magyarok munkáját”

A munkát, mint nevében is benne van, a munkaadók adják, amit aztán el szoktak fogadni, vállalni. Ezért hívják a bérből és fizetésből élőket „munkavállalók”-nak. Ha el is venné egy újonnan érkező menekült egy igaz, mélymagyar munkahelyét, állását, az csakis a magyar munkaadó bűne! Hiszen ő az, aki alacsonyabb bérért alkalmazza a helyismerettel nem rendelkező, teljesen kiszolgáltatott menekültet. Ebben jó példával járnak elő az állami vezetők is, akik napszámosok helyett rabokat dolgoztatnak földjeiken (lásd L. Simon László). Aztán, hol vannak a szakszervezetek? Nekik kéne védeni az egyes szakmákat, a minimálbér betartását. A hatóságoknak pedig szigorúan ellenőrizniük kellene az adó- és TB járulékok befizetését. Függetlenül a munkavállaló származásától, bőrszínétől.

A kormánypropaganda remekül használja ki az általános elkeseredésen alapuló valós félelmet, miközben tudatosan keveri a menekült és a bevándorló („migráns”) fogalmát, amiben a hazai média is partner. Ha a közvélemény egy picit is tisztában lenne e két kategória közti különbséggel, akkor tudhatná, hogy a bevándorlás egy ország gazdasági fejlődésének aktív része. Lásd a (nyugat-)német gazdasági csoda egyik alappillérjét, a „vendégmunkások” hadát.

Az sem véletlen, hogy a tengerentúlon a nyelvi nehézséggel küzködő első generációs bevándorlók többsége alkalmi munkából él, és a szolgáltatásban próbálja megtalálni egzisztenciáját. Az egyéni vállalkozásokat, az újrakezdést sok esetben az állam támogatja. Például alapfeltétel (lehet): a befogadó ország minimum egy állampolgárának alkalmazása. Az ilyenfajta gondolkodásra az orbáni vezetés képtelen, helyette az állampolgárság negyedmillió euróért való (ki)árusításával tömi offshore cégeken keresztül a haverok zsebét. Miközben azt sugallja, hogy a zöldhatáron ideérkezők valójában szegénynek, földönfutónak álcázott szupergazdag terroristák. (lásd Kósa Lajos kérdésfelvetését: Miért nem jönnek repülővel, és első osztályon? – visszakérdezek: akkor Ferihegyen vagy Debrecenben vörös szőnyeggel és virággal fogadnák őket, és ott helyben kiállítanák a menekült papírokat?)

Sajnos a félelem könnyen elvakítja az embereket, különösen az érzelmekre borzasztóan érzékeny magyarokat. Úgy, ahogy az olimpia megrendezése is - pártállástól függetlenül - elsősorban a hazaszeretetre építő (nacionalista) kedélyeket igyekszik megcélozni az Orbán-kormány, ugyanígy a menekült áradat elleni gyűlőletkeltés is igen népszerű a lakosság körében. Már látszik a következő gyűlőlethullám, amit az EU is gerjeszt. Ugyanis a Lajtától nyugatra az átmeneti szükségszállások kialakítására az iskolák és tornatermek mellett a laktanyák a legalkalmasabbak. Bécsben talán már nincs is olyan kaszárnya, ahol ne lennének menekültek beszállásolva. Különben ennek hagyománya van, a legismertebb osztrák „menekülttábor” (Traiskirchen) a Monarchia idején még kaszárnya volt, és 1956-ban is itt szállásolták el a magyarokat. Az alapötlet teljesen logikus: olyan szállást kell biztosítani nagyhirtelen, ahol nemcsak az alvás, de a tisztálkodás és a természetes szükségletek elvégzése is kultúráltan, közegészségügyi szempontból is megoldható. Természeti katasztrófa esetén is a menekülteknek az iskolákat és a laktanyákat szokás megnyítni. Az iskolák csak a tanítási szünet idejére vehetők igénybe, a laktanyák hosszabb időre!

A magyar befogadóállomások katasztrófális állapota, valamint a messziföldről gyalog érkezők tömege miatt, az EU szakértők - a nyári szünetre tekintettel - egyértelműen az iskolák, kollégiumok átmeneti megnyítását szorgalmazzák, ill. hosszabb távra a laktanyákat, melyek eleve elég lerobbant állapotban vannak. A lakosság már most háborog: vajon miért nem a rászoruló mély szegény magyar családokat helyezik el bennük? A felvetés jogos, de vajon eddig – a menekült áradat előtt, 2010 óta – ez miért nem jutott a lakosság eszébe, és miért nem élt a kormányzás ezzel a lehetőséggel? A laktanyák eddig is ott voltak. Ha most valaki azt mondja, hogy „nem volt rá pénz”, akkor ezzel csak azt bizonyítja, hogy pártunk és kormányunk csakis és kizárólag a sokat szidott EU-tól kicsikart pénzekből él, fejleszt. Érdekes, a jogosan aggódó magyar embert erről miért nem tájékoztatja, világosítja fel a hazai kormánypropaganda, például óriásplakátokon, tegezve!

Az EU-ban, ill. Európában menedéket keresők áradata valóban riasztó. Megfékezése közös ügy. Lenne! Nyugat-Európa próbál ellene tenni, de nem a gyűlőlet szításával, mint azt a magyar kormány a hazafias (nacionalista) érzelmekre hatva teszi belföldi népszerűsége növelésére. Nyugat-Európában van annyi emberség, hogy az érkezőket elszállásolja, alapvető szükségleteiket (élelmezés, tisztálkodás, stb,) biztosítja, miközben kijelenti, hogy ez a befogadás csak átmeneti, amíg szülőföldjükre biztonságban vissza nem térhetnek. A humanítás (és befogadás) terén a bűntudatos németek az élenjárók. A történelmi múlt kötelez! 1945-49 között több mint 12 millió német hagyta el szülőföldjét nyugati irányba. Egyrészt a szovjet előli menekülés, másrészt az erőszakos kitelepítés miatt. Ez utóbbiban a csehek mellett a magyarok is kivették részüket. Jövőre lesz 70 éve! Kiváncsian várom a hazai állami megemlékezéseket. Már most jelzem: történelmhamisítás lenne az akciót a „komcsik” nyakába varrni, hiszen a Magyar Népköztársaság (és alkotmánya) 1949. augusztus 20-án lépett életbe. A kitelepítés pedig 1946-ban volt. Ugyanakkor történt a felvidéki „lakosságcsere” is.

A menekültek EU-n belüli elosztására tett német javaslat szerint a befogadás az egyes tagországok lakosság-száma és gazdasági helyzete arányában történne. Ez ellen legjobban a volt szocialista országok ágálnak. Élén az orbáni Magyarországgal, ahol az I. világháború befejezése óta különbséget tesznek menekült és menekült között. Lásd 1941. Kamenyec-Podolszk. Ezt a szellemet éleszti fel és táplája gátlástalanul az orbáni kurzus. A magyar „Übermensch”, a Kárpát-medence úra. A többi, mindenkimás, meg kultúrálatlan, primitív népség, akik ellen védekezni kell. A magyar védte a keresztény Európát. Magyarország a Nyugat védőbástyája. Aha, ezért volt itt 150 évig a török. Kiverésüket, Buda visszafoglalását, a Szentszék (XI. Ince pápa) által létrehozott  Szent Liga fizetett zsoldosai hajtották végre.

A hazai értelmiség hallgatólagosan egyetért az idegengyűlőlettel, amikor a közeledő embertömeg kezelésével kapcsolatban teljesen megértően (és naívan) kérdez rá:

„...hogyan állítanátok munkába a menekültek (nem bevándorlók) vélhetően többségét, akik sajnos nem beszélik a nyelvet, és nem rendelkeznek se releváns képzettséggel, sem az európai életben való jártassággal? …”

„Sajnos nem beszélik a nyelvet”. Ez lehet a menekült státusz elutasításának alapja? Ezt le meri írni, és ki meri jelenteni egy tanult, magyar értelmiségi? (pl. Nógrádi György egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő – Millás reggeli 13.00 perctől)
„Nem rendelkeznek releváns képzettséggel”. Magyarul: (valamennyien) tanulatlan, képzetlen emberek. Tegyük fel, hogy ez az állítás igaz. Ha így van, akkor ez, vagy az „európai életben jártasság” hiánya lehet-e a menekült státusz elutasításának alapja? Nem veszi észre a hazai értelmiség, hogy már ezen gondolatok kérdésfelvetése is egyértelműen a fehér és magyar(!) felsőbbrendűség tudatalatti hirdetése?

Utóbbi időben sokszor hallani azt az érvet, „ha annyira pártolod ezeket az idegeneket, akkor fogadj be legalább egy családot a házadba, lakásodba”. A szöveg, és gondolatmenet nem új, ezt már a cigányokkal kapcsolatban is elsütötték mélymagyarjaink. Arról persze egyik szellemes nagyszájú sem beszél, hogy a mélynyomorban élők felkarolása állami feladat. Épp úgy, mint a menekült-áradat szerencsétlenjeinek elszállásolása és a róluk való gondoskodás is.

A saját otthonban való „beszállásolási” javaslaton elgondolkozva, vajon ezek a karakán megmondó emberek hány hajléktalant fogadtak be otthonaikba az elmúlt 25 évben? Már csak azért is, mert hajléktalanjaink kultúrája azonos a magyar lakosságéval, sok esetben végzettségük is magasabb, mint a menekültek ellen huhógóknak. Mégsem oldották meg bajbajutott magyar testvéreik helyzetét.

A hajléktalanokat Budapestről azzal az indokkal tiltották ki, bocs, „korlátozták jelenlétüket”, hogy látványuk zavarja (a valutát hozó) külföldi turistákat. Érdekes, egyetlen egyszer sem hangzott el hivatalosan, hogy az itt élő magyarok, a budapestiek, panaszát akarták így orvosolni. Vajon a büntetésen és tiltáson kívül mi mást tesz a jelenlegi kormány és városvezetés?

A hajléktalanok elleni „küzdelem” eredménye: sehol sincs 24 órán át nyitvatartó INGYENES nyilvános WC. A diszkriminációt igyekszik álcázni a gyorséttermekben alkalmazott trükk: a blokkon feltűntetett szám, kód nyitja az üzemeltetéshez megkövetelt mellékhelyiségek ajtajait. Nyugat-Európában bármely étterembe, moziba, stb. be lehet sétálni az utcáról és a mellékhelyiséget mindenfajta ellenszolgáltatás nélkül használni.  A budapesti metróállomásokon a teljes üzemeltetési idő alatt ugyancsak ismeretlen az ingyenes WC használat, sőt több helyen WC sincs. Az alúljárókból nem lehet a felszínre mozgólépcsővel vagy lifttel fel- ill. lejutni. (paralimpia, kerekes szék, babakocsi – a címszavak) Ez vonatkozik a kisföldalatti teljes szakaszára is. Ilyen a mi kultúránk. Bocs, hogy elkalandoztam.

Ugyancsak állandó argumentáció (a jogvédők részéről), hogy a menekülttáborokban, pardon, a befogadóállomásokon az elszállásolási körülmények rosszabbak, mint a hazai börtönökben. Ha ez igaz, (és nemzetközi emberjogi szervezetek szerint, igen, igaz) akkor az megint csak a kormány szégyene! Hiszen ezek a „táborlakók” menekültek,  és nem köztörvényes bűnözők ! Mégis úgy tartja őket számon a tudat alatt felsőbbrendűséget hírdető kormány.

Orbánnak hihetetlen érzéke van a néphülyítéshez. Sajnos, nem csak hívei nem veszik észre, de az ellenzék sem mutat rá. Például dicsőség ittasan könyvelik el, hogy menekült-ügyben miniszterelnökünk szembeszállt az EU-val, és győzött! Hiszen az elosztási kvótából a bolgárokkal együtt kimaradtunk, az Magyarországra nem vonatkozik. Hurrá! Csak arról hallgat a hazai média, hogy az EU „megkegyelmezett”, és elnéző volt a két legcsóróbb tagállammal szemben! Ezért döntött Brüsszel úgy, hogy nem küldenek ide menekülteket Olaszországból és Görögországból, sőt még pénzt is adnak (9 millió euró) az ideérkezők befogadására, elszállásolására.

Ha már Görögország, érdemes megemlíteni, hogy az a kegyetlen Rákosi-féle proletárdiktatúra a polgárháború elől elmenekült közel 10 ezer („komcsi”) görögöt fogadott be, akik – úgyszintén - Bulgárián és Jugoszlávián át érkeztek Magyarországra. Kőbányán egy dohányraktárt rendeztek be az árva, ill. szülők nélkül érkezett gyerekek számára. Görög iskolát is alapítottak nekik. Majd ahogy a menekülő családok száma növekedett, Ercsi mellett egy egész falut építettek fel Beloiannisz telep néven. Erről miért nem ír a hazai sajtó, különösen az Orbán párti?

Ugyancsak hallgat Orbán propaganda-gépezete, az Irakban állomásozó magyar alakulatokról. Akik valójában nem a kurdokat védik az Iszlám Állam ellen, hanem a magyar érdekeltségű MOL kutakat. Érdekes, közben hazai fogyasztásra azt mondja (szokásos pénteki rádióüzenetében) a miniszterelnök, hogy visszaküldi a menekülteket oda, ahonnan jöttek, elvégre „ez nem a Te hazád, van neked sajátod” - és a menekült áradattól rettegő nép tapsol. Pedig háborús övezetről van szó! (és az onnan menekültekről!). Ha pedig Görögországra gondolt a miniszterelnök, mint a menekülők kiindulópontja, akkor bizony kegyetlen, embertelen populizmusát mutatta ki.

Ugyancsak elkerülte a közmédia figyelmét Orbán bejelentése, miszerint Magyarország felmondja a Dublin III. rendeletet. Igaz, másnap a Magyar Közlönyben helyesbítettek: az Orbán kormány nem mondta fel, csak nem ért vele egyet. Ezzel a téma lekerült a napirendről, az ellenzék sem firtatta tovább. Pedig a Dublin III. amolyan kiegészítése az EU által is elfogadott nemzetközi menekült törvénynek. Az EU ezzel a rendelettel szabályozta, hogy mi legyen azokkal a családokkal, akik az út során elszakadtak egymástól és más-más országban jelentkeztek le (regisztráltatták magukat). Ennél is fontosabb, hogy mi történjék a kiskorúakkal és a fiatalkorúakkal, azaz a 18 éven alúliakkal, ha azok egyedül érkeznek vagy szüleiktől elszakadtak. Ennek a rendeletnek az egyoldalú (embertelen) felmondása vágta ki a biztosítékot Brüsszelben. A magyar fél is észbekapott, és másnap (a Magyar Közlönyben) már „helyesbített”. Az álszent képmutatás teteje, amikor ezek után a miniszterelnök felesége „gyemekápollási” cikkeket kezdett osztogatni a menekült gyerekek között. Erről a jótékonykodásról természetesen valamennyi hazai média beszámolt. Az egymástól elszakított családokról és az egyedül érkezett gyerekekről azonban sehol sem jelent meg riport vagy bármifajta jelentés.

Végül, a táborlakók etetése ellen ágálók szíves figyelmébe: menekültjeink többsége ebben a hónapban csak este étkezik, mivel Ramadán van! A lakosság elől pedig nem eszik el a disznóhúst, a kolbászt, a disznósajtot, meg a többi magyaros ételt, mivel mohamedánok! – és tilos a disznóhús evése. Sőt, (elvben) az alkoholfogyasztás is! Tessék visszaemlékezni az ált. iskolában tanultakra: a 150 éves török megszállás alatt a disznó adómentes volt. Ezért van „disznótor”, és ezért nincs „marhator”.  Tényleg! Lehet, hogy az előrelátó Orbán ezért akarja jövőre 5 százalékra csökkenteni a sertéshús áfáját, hogy az EU-t felváltó muszlim világban megvalósíthassa a magyar álmot, a kolbászból font  kerítést? ;-)  

 

Labels: , , , ,

2 Comments:

Blogger Cserba Jànos said...

Szokàsosan objetiv, kiàlo,fontos és pontos iràs! Most, hogy megérkeztem Budapestre, egyre kevésbé àll rà a "tollam", hogy azt irjam, hogy HAZAjottem.Idàig jutottunk, idàig jutottam...

5:20 PM  
Anonymous Hajdu András said...

Átfogó, alapos körkép, elismerésem. (Ehhez képest másodlagos, hogy a magyar média en bloc elítélése igazságtalan, sok empatikus riport is megjelent, ahogy hangot kaptak az Orbánék xenofób propagandáját elítélő vélemények is.)

2:24 PM  

Post a Comment

<< Home